Monty Python – Brian élete (4. rész)

– Nekem nagy orrom van, mama? – kérdezte Brájen. Már hazafelé tartottak.

– Mindig a szexen jár az eszed!

– Nem azon jár.

– Állandóan azon jár. Reggel, délben, este. Tetszik ez a lányoknak? Mit szólnak hozzá a lányok, nem túl nagy? Nem túl kicsi?

Földön kuporgó koldusok felé közeledtek. Elég nagy volt a gyalogos, illetve a szamaragolós forgalom, így akadt dolga a sok rongyokba bugyolált szerencsétlennek.

– Alamizsnát! – emelgették kezüket vagy táljukat. – Alamizsnát! Alamizsnát a leprásnak!
Egy közöttük guggoló, de láthatóan makkegészséges ifjúnak is volt tálkája. Épp egy szamárháton közlekedő leendő üzletfél felé nyújtotta.

– Alamizsnát az ex-leprásnak!

De miután az továbbhaladt, odafordult a mellette ülőhöz.

– Ezek a szamártulajdonosok mind egyformák, sose változnak meg. Na – ugrott fel -, itt egy balek.

Odadugta a tálat Brájen orra alá.

– Egy tálentomot az ex-leprásnak!

– Tűnj el! – rikácsolta Brájen anyja.

Namármost. Szakmai szempontból helytelen ilyenkor azonnal visszavonulni. Ezt jó, ha tudja a kedves olvasó. Jöhetnek még nehezebb idők is, ugye…

– Egy tálentomot az öregnek! Ex-leprás! – ugrálta körbe őket a koldus, aki jó szakember volt.

– Egy tálentom! – hökkent meg az anya. – Egy hónap alatt sem keres annyit!

– Akkor egy felet.

– Tűnj már el!

A koldus továbbra is Brájenre koncentrált.

– Gyerünk nagyorrú! Alkudjunk meg! Na, kezdjük az alkut! Mondjuk, te egy sékellel indulsz, én pedig kétezerrel. Megegyezhetünk ezernyolcszázban.

– Nem – mondta Brájen.

– Ezerhétszázötven.

– Takarodj! – szögezte le Brájen anyja.

– Hétszáznegyven.

– Békén hagynál minket?

– Két sékel, csak kettő! Előnyös, nem?

– Nézd! – magyarázta az asszony. – Nem fog neked adni egy kanyit sem. Tehát kopj le!

– Jó uram! Egy utolsó ajánlat: fél sékel egy öreg ex-leprásnak!

Brájen elgondolkodott.

– Azt mondtad, ex-leprás? – kérdezte gyanakodva.

“Meg van nyerve”, gondolta a koldus, már csak végig kell játszani a meccset, és fennhangon folytatta.

– Pontosan, uram. Tizenhat év csengettyűzés…, büszke vagyok rá!

Brájent most már kifejezetten érdekelte a dolog.

– És mi történt?

– Hát – felelt a koldus – meggyógyultam.

– Hogyan?

– Csoda történt velem – jött a magyarázat -, baromi nagy csoda.

– Ki gyógyított meg?

– Jézus csinálta. Szökdécseltem, végeztem a munkámat. Egyszer csak ott termett és meggyógyított. Volt üzlet, nincs üzlet. Egy pillanat alatt odalett a megélhetésem. Azt sem mondta, fapapucs, csak azt, hogy megtisztultál. Marha jó fej volt…

Brájen azonnal rájött, mi a helyes megoldás.

– Hát menj oda – tanácsolta -, és mondd meg neki, hogy újra leprás akarsz lenni.

– Azt megtehetném uram – a koldus még mindig ugrált -, igen-igen. Azt kéne tennem, igen. Gondoltam, odamegyek hozzá, megkérem, hogy egy kicsit nyomorítsa meg az egyik lábamat munkanapokra. Az elég szánalomgerjesztő, de mégse lepra, ami elég szar dolog, már elnézést a kifejezésért.

– Brájen! – elégelte meg a dolgot az anya – gyere és takarítsd ki a szobádat!

Brájen adott egy pénzdarabot a koldusnak.

– Köszönöm uram, köszönöm. Mi?!! Egy nyomorult dínár az egész történetemért?

– Van akinek nem lehet a kedvére tenni – mondta inkább csak magának Brájen.

– Jézus is pont ezt mondta, uram – szólt utána a szerencsétlen egészséges.

Brájen anyja berúgta otthonuk ajtaját, ennyi segítség elkelt néha az öreg darabnak, és beléptek a szobába, mely egyetlen helyiségként jelképezte a lakást.

– Jó napot kívánok – állt fel egy székről valaki.

Hőseink meghökkenve álltak meg az ajtóban, bár az anya kevésbé látszott meglepettnek. A hivatlan vendég római katona volt. Erre engedett következtetni bőrvértje és bőrlemezekkel borított helyes kis harci szoknyácskája. Eléggé zavarban volt.

– Ó! Helló, tiszt úr – köszöntötte az asszony -, azonnal megyek, egy pillanat.

Brájen alig jutott szóhoz.

– Mit keres ez itt – támadt, persze halkan az anyjára, majd fogai között szűrve a szót hozzátette – Szemét rómaiak…

Az anyja ráförmedt.

– Ne kezdd ezt, Brájen! Menj és takarítsd ki a szobádat!

De Brájen nem mozdult, ezért szelídebb hangon magyarázni kezdett.

– Figyelj Brájen! Ha ők nem lennének itt, nem lenne ennyi mindenünk. Ezt ne felejtsd el!

Brájen nem nagyon értette a dolgot, ugyanis nem volt semmijük.

– Semmivel nem tartozunk a rómaiaknak, mama – mondta.

– Nos, ez azért nem egészen igaz.

– Ezt hogy érted?

Héberül suttogtak. A bunkó római biztosan nem érti. A tahó.

– Hát… ő… tudod, sokszor kérdezgettél már az… ő…

– Az orromról?

– Igen – sóhajtott az anya -, nos megvan az oka, hogy miért ilyen.

– Mi az? – kérdezte mohón Brájen.

– Azt hiszem, már régen el kellett volna mondanom neked. Hát Brájen… a te apád nem Koen úr.

– Sose gondoltam…

– Pofád befogod! Egy római volt, Brájen. Százados volt a római légióban.

Brájenben forrni kezdett a düh.

– Úgy érted: MEGERŐSZAKOLTAK!? – üvöltötte suttogva.

– Először igen.

– Ki volt az?

– Nunciusz Maximusznak hívták. Fűt-fát ígérgetett nekem. Hogy elvisz Rómába… házat a Fórumnál. Rabszolgák, szamártej, annyi arany, amennyi belém fér. Aztán szépen elbánt velem. Huss, mint akit puskából lőttek ki!

– Ó, az aljas – sziszegte Brájen együttérzőn.

– Tehát – foglalta össze az anya még egyszer a tudnivalókat -, ha legközelebb azt mondod: szemét rómaiak, ne feledd, hogy te is az vagy.

Brájennek most esett le. Dühösen ugrott az ajtóhoz és kiabálni kezdett, hangjában az abszolút elhivatottság gogjével.

– Nem vagyok római, mama, és soha nem is leszek! Én KÓBI vagyok, egy BIBSI, HÉBI, KAMPÓSORRÚ, én KÓSER vagyok, mama! VÖRÖSTENGERÉSZGYALOGOS vagyok! Büszke vagyok rá!

Ezzel kiugrott az ajtón.

– Hah! – legyintett lemondóan az anya. – Szex, szex! Csak a szex jár a fejében.

Megindult a katona felé, aki zavartan felállt.

– Na, mi újság százados úr? – kérdezte, és egy korát jelző nyögéssel letérdelt a tiszt elé úgy, hogy megfelelő formára csücsörödő szája egyvonalban legyen a harci szoknya közepével.

~ Szerző: helikon7 - 2009 december 9.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: