A galóca három napja – The three days of fly agaric

Lehetetlen nem észrevenni az erdei avarban színeivel kiabáló légyölő galócát. Ráadásul a sűrűnjárt ösvénytől alig néhány lépésre emelte az égnek lángvörös kalapját ez a két szépség. Élénk színével még kacsintott a fényképezőgép objektívje felé. Talán egy-két napja, vagy talán csak néhány órája bújhattak elő az avarból. És mivel másnap is szerettem volna őket viszont látni ezért a néhány perces szemezgetés után ágakkal és ritkás korhadékkal takartam be őket.

A második napra kivirultak és teljes pompájukban mutatták szépségüket. A fényképezkedés után óvatosan ismét visszatakartam a tűzpiros kalaposokat.

Harmadnapra mintha az öregedés jeleit mutatták volna, de azért jó volt ismét találkozni.

Ám, hiába óvás, hiába takargatás kíváncsi szemek észrevették az öregedő gombácskákat és a szemekhez tartozó botor lábak összetiporták őket. De, hogy nem legyen ilyen szomorú vége a történetnek, nemsokkal odébb, de már elég távol a turista-úttól újabb piroskalapos bújt elő. Hej, dehogy van vége a nyárnak.

~ Szerző: helikon7 - 2011 július 1.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: